Mi tagadás, szeretünk enni utazás közben. Vegyük például azt az ismert pillanatképet, amikor az állomásról éppen csak kigördülő vonaton előkerülnek az alufóliába csomagolt rántott húsok meg kenyerek. A repülőn ennek a megfelelője az, amikor az „öveket becsatolni” jelzés kikapcsolása után a légiutas-kísérők kiosztják a tálcákat vagy műanyag dobozokat. Azután jön a meglepetés: száraz szendvics vagy valami furcsa szószban tocsogó, azonosíthatatlan izé!
Ritkán hallani a repülőn felszolgált ételt dicsőítő úti beszámolót.
A légitársaságok weboldalán ugyan igazi gasztronómiai különlegességet ígérő, csodás fényképeket láthatunk, a valóságban viszont inkább porból készült tojásrántotta, vaj nélküli, száraz sajtos szendvics vagy „valami ízetlen hús” kerül elénk a tálcára.
Az utazás alatti étkezésnek unaloműző funkciója is van, és talán éppen ezért vagyunk kritikusabbak, ha a légitársaságok catering szolgáltatása kerül szóba.
Ugyanakkor hasznos tudni, hogy a repülőgépen uralkodó, a Föld felszínéhez képest alacsonyabb légnyomás miatt az ízlelésünk eleve gyengébben működik, így még a fűszeresebb ételeknek sem érezzük annyira intenzíven az ízét, mint idelent.
Hogyan kerül az étel a fedélzetre?
Minden légitársaságnak van egy (vagy több) központi bázisa. Innen indulnak és ide térnek vissza az egész napos szolgálat után a repülőik.
Itt szerelik, parkoltatják a gépeket, innen toborozzák a személyzetet, és mivel ők itt laknak, nem kell nekik szállást fizetni.
Ugyanígy itt, a bázison állapodnak meg azzal a catering céggel, amelyik az ételt szállítja a fedélzetre. Az esetek többségében tehát az adott légitársaság gépeire a központi bázis catering cége által készített étel kerül.
Az indulás előtt már a visszafelé jövő utasok ételét is bekészítik, hiszen a foglalási adatokból jól látható, hogy hány utasra lehet számítani.
A visszaúti menüt csak azokra a járatokra nem adják fel, amelyek valamelyik külállomáson éjszakáznak, illetve a tengerentúlra repülnek, vagyis akár 8-10 óra is eltelhet a két út között, és így az előre csomagolt ételek több órát is hűtetlenül állnának.
|
|
|
|
Forrás: Till Bartels
|
Kevés olyan ételtípus van, amelyik ennyi idő alatt nem romlik meg, gyakran pedig tartósítószert kell adni hozzájuk, hogy tovább frissek maradjanak. A pihenőidő alatt az alapos csomagolás ellenére ki is száradhatnak, a fedélzeti étrendben ezért szerepelnek inkább a szaftos, szószos, olajosabb fogások.
Köretnek leggyakrabban burgonyapürét, rizottót vagy párolt zöldséget szervíroznak, mert ezek nehezebben száradnak ki, friss zöldséget inkább a kifelé úton kaphatunk.
Különleges ajánlatok
A legtöbb légitársaság ajánlatában szerepelnek speciális menük: cukor-, liszt-, fehérje- és laktózmentes ételek az allergiások részére, gyerekmenü, amit gyakran valami apróbb játék is kiegészít, és természetesen a vegetáriánusok is kérhetnek húsmentes fogást. Majdnem mindegyik légitársaság készíttet a különböző vallási előírásoknak megfelelő menüsort is. A speciális kéréseket azonban előre jelezni kell a repülőjegy vásárlásakor, mert a catering cég csak akkor készít elő ilyen menüt, ha a foglalási adatokban látja rá az igényt.
Az internetes jegyfoglalási rendszerek zöme azonban erre nem ad lehetőséget. Ilyenkor a légitársaság honlapján érdemes tájékozódni, és kapcsolatba kell lépni az ügyfélszolgálatukkal. Sok légitársaság feltünteti a honlapján, hogy milyen fedélzeti menüt kínálnak a járatokon, ami napszakonként is változhat.
|
|
|
|
Forrás: Till Bartels
|
Osztályok és ételek
Az árkülönbség a turista, az üzleti és az első osztályú jegyek között igazán tetemes lehet.
A légitársaságok a megkülönböztetett földi kiszolgáláson kívül a fedélzeti szolgáltatásokból is többet nyújtanak a drágább jeggyel utazóknak.
Az üzleti és első osztályon ülőknek az út hosszától függően meleg kendő, előétel, szélesebb italkínálat és drágább étkészlet dukál.
A régi mondás, miszerint a szemünkkel is eszünk, ez esetben ugyanúgy igaz.
Amellett azonban, hogy szélesebb a választék és a drágábbak az alapanyagok, a magasabb árkategóriájú osztályokra is ugyanúgy kerül fel az étel, mint a turista osztályra, ezért ezek is tartósítószert tartalmazhatnak és olajosabbak lehetnek.
|
|
|
|
Forrás: Till Bartels
|
Az a jó kis hazai
Az úgynevezett fapados légicégek új tendenciákat hoztak a rövid távú repülés gasztronómiai kultúrájába. Itt a jegy árában nincs benne az étkeztetés, de ha valaki mégis fogyasztani szeretne, akkor azt külön pénzért teheti meg.
A hagyományos légitársaságok, hogy lépést tarthassanak az alacsony jegyárakkal, kénytelenek csökkenteni a költségeiket.
Mivel a fedélzeti catering mennyisége és minősége komoly költséget jelent, így tovább erősödik az a trend, hogy míg az olcsóbb turista osztályon kevesebb és gyengébb minőségű lesz az étel, addig az üzleti és első osztályon a drága jegyárért cserébe egyre exkluzívabb, magasabb szintű kiszolgálást fognak kapni az utasok.
Jöhet tehát a repülők fedélzetén is az otthonról hozott rántott hús, amit azonban inkább nejlonfóliába érdemes csomagolni, az alufóliával ugyanis a biztonsági átvilágításkor meggyűlhet a bajunk.
Kékesi Zsuzsa
A cikk teljes terjedelmében az Utazás Plusz 2009 magazinban olvasható.